2018. november 17. szombatHortenzia, Gergő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi is történt a fukusimai atomerőműben?

MTI-háttér 2011. március 17. 12:26, utolsó frissítés: 12:26

A tervezésnél nem számítottak arra, hogy 10 méter magas árhullám érheti el a létesítményt. A japán atomerőművek biztonsági rendszereinek megalkotója elemezte a helyzetet.


A kanadai Vancouverben egy atomreaktorokkal foglalkozó nemzetközi konferencián előadást tartott Oka Josiaki professzor, aki a japán atomerőművek biztonsági rendszereinek egyik megalkotója. A japán professzornak a fukusimai atomerőműben történteket elemző áttekintéséről a konferencián szintén részt vevő Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója készített összegzést.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott anyagot Aszódi Attila – mint fogalmazott – Oka Josiaki nyilvánosan elhangzott előadását és kettejük személyes beszélgetését alapul véve állította össze.

Az előadás az összegzés szerint a tények rögzítésével kezdődött. Ezek szerint a 2011. március 11-én Japánban bekövetkezett földrengés hatására a Japán-szigetek kőzetlemezei


több száz kilométer hosszan, jelentősen elmozdultak.



Óriási energia szabadult fel, s a hosszú ideig tartó, 9-es magnitúdójú fő rengés hatására az összes fosszilis- és atomerőmű automatikusan leállt, majd Tokióban és a régió településein tartós áramszünet lépett fel.

A földrengés idején a fukusimai atomerőmű 1. számú telephelyén három reaktor működött, melyek automatikusan leálltak. A földrengés hatására a villamoshálózat összeomlott, és az atomerőmű biztonsági hűtővízellátása is megszűnt.

Március 15-i fotó az erőműről. Forrás: Reuters via BBCMárcius 15-i fotó az erőműről. Forrás: Reuters via BBC


Az üzemzavari dízelgenerátorok rendben elindultak, és a blokkok hűtése az üzemzavarok kezelési utasításainak megfelelően rendben megkezdődött. A földrengés kezdete után 55 perc elteltével viszont elérte az atomerőművi telephelyet a cunami, melynek 10 méteres árhulláma jelentősen meghaladta az atomerőmű tervezési alapjában figyelembe vett értéket. Ennek hatására a dízelgenerátorok leálltak, mert


hűtővízellátásukat a szökőár tönkretette.

Az üzemzavari hűtőrendszerek nem tudtak működni, így a Fukusima atomerőmű 1. számú telephelyének 1-es, 2-es és 3-as reaktorában a reaktorvízszint csökkenni kezdett. Idővel mindhárom reaktor aktív zónája részlegesen szárazra került (az üzemanyag-kazetták felső 1-2 méter hosszú része hűtés nélkül maradt egy időre), ami az üzemanyag cirkónium burkolatának túlhevülését eredményezte. Az üzemanyag felületi hőmérséklete elérhette az 1.300 Celsius fokos értéket, ami a cirkónium-vízgőz-reakció beindulásához vezetett, melyben hidrogén keletkezik.

A reaktorok hermetikus védőépületében túlzottan megnőtt a nyomás, így a védőépület épségének megőrzéséért mindhárom reaktornál a hidrogén-vízgőz keverék lefúvatása mellett döntöttek. Március 12-én az 1-es reaktorban, március 14-én a 3-as reaktorban a lefúvatás során a hidrogén a hermetikus védőépületen kívül – a hermetikus tér fölött a reaktorcsarnokban a levegő oxigénjével keveredve – berobbant.

A helyzet bonyolultságát jól szemlélteti a 2-es reaktor példája: hosszú ideig biztosítani tudták a 2-es reaktor hűtését, annak ellenére, hogy a beépített dízelgenerátorok kiesése után a telephelyre hozott mobil dízelgenerátorok üzeme nem volt stabil. Nemrégiben a hűtőrendszer kiesett, mert a mobil dízelgenerátorok tüzelőolaja elfogyott, és


nem tudták időben biztosítani a dízelolaj utánpótlását.

A zónavízszint a szükséges érték alá csökkent, az üzemanyag hűtése veszélybe került, majd legalább két óra időtartamra a reaktorzóna teljesen szárazon maradt. A 2-es reaktor üzemanyaga az eseménysor következtében részlegesen megolvadhatott. A 2-es blokk reaktorcsarnokának falát egy részen elbontották, hogy itt a hidrogén ne tudjon összegyűlni: így kívánják elkerülni, hogy az 1-es és 3-as reaktoron bekövetkezett robbanás a 2-es reaktoron is megtörténhessen.

Mivel mindhárom reaktor üzemanyaga hosszabb ideig hűtés nélkül maradt, a japán szakemberek feltételezik, hogy részleges zónaolvadás ment végbe mindhárom reaktoron. Az olvadás mértéke nem ismeretes, és így hónapokba, vagy akár egy évbe is kerülhet, amire pontos képet lehet kapni a reaktor üzemanyag-kazettáinak állapotáról, a zónaolvadás mértékéről. Az üzemanyagpálcák burkolatának sérülése és a zónaolvadás hatására az üzemanyag-kazettákban lévő hasadási termékek egy része kikerült az üzemanyagból, egy részük pedig a lefúvatás során a környezetbe is kikerült.

A fukusimai atomerőmű sérült reaktorairól készült BBC-illusztrációA fukusimai atomerőmű sérült reaktorairól készült BBC-illusztráció


>> A katasztrófáról a BBC-n >>

Oka Josiaki adatai szerint a radioaktív szennyezés jelentős részét az óceán felé viszi a szél, így a telephely hosszú távú használatát a helyzet nem korlátozza. A reaktortartályt és a hermetikus tér egy részét mindhárom reaktornál tengervízzel töltötték fel, így


a helyzet vélhetően stabilizálódik,

s ennek figyelembevételével a professzor további zónasérülést és nagy környezeti kibocsátást nem valószínűsít.

Aszódi Attila korábbi elemzéseiben már szerepelt, hogy a Fukusima-1 telephely 1-es reaktoránál a kiégett kazetták pihentető medencéje a reaktorcsarnokban található, abban a térrészben, ahol a hidrogénrobbanás is bekövetkezett. A hidrogénrobbanásban elvileg a kiégett kazetták is megsérülhettek – jegyzi meg összefoglalójában a magyar tudós.

Aszódi Attila közleményét azzal zárja, hogy jelenleg megerősítve látja korábbi feltételezéseit: egyrészt azt, hogy a földrengés és az azt követő szökőár terhelése jelentősen meghaladta azt az értéket, amelyet a reaktorok méretezése során feltételeztek, másrészt azt, hogy az ország infrastruktúrájának (villamoshálózat, gázhálózat, úthálózat) tönkremenetele jelentősen nehezíti az atomreaktorok üzemzavarainak kezelését.

Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS