2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Magyar médiatörvény: újabb bírálatok és mérsékeltebb hangok

hírösszefoglaló 2010. december 30. 18:40, utolsó frissítés: 18:40

Egyesek már Magyarország "putyinizálódásától" rettegnek, mást az ötvenes évekre emlékeztet a hangulat, azzal a különbséggel, hogy inkább mulatságos az egész, mint félelmetes.


"Eszünk ágában sincs" – így válaszolt Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy hajlandóak-e változtatni a médiatörvényen, illetve a bírálatok után fontolgatják-e annak módosítását. A miniszterelnök múlt héten a Hír TV Rájátszás című műsorában leszögezte, ez egy európai törvény. Kiemelte, a maga részéről a külföldi véleményeknek egyelőre csak nagyon mérsékelt jelentőséget tulajdonít. Néhány vagy akár jó néhány nyugat-európai, vagy távolabbról jövő kritikától megijedni, amiatt törvényeket módosítani, egy önbizalom-hiányos országra lenne jellemző; de "mi azok nem vagyunk".

A magyar médiatörvény ellen tiltakozók túlnyomó többsége nem is olvasta el a törvényt Martonyi János szerint. Csak akkor lenne szabad "markáns véleményeket" megfogalmazni, amennyiben a visszaélés veszélyéről szóló aggodalmak "beigazolódni látszanak", vélte a külügyminiszter, aki szerint a jogszabályt ért nemzetközi bírálatok nem árnyékolhatják be Magyarország január 1-jén kezdődő EU-elnökségét.

A médiatörvényről megfogalmazott legutóbbi külföldi vélemények sem tartalmaznak konkrétumot, és semmilyen körülmény nem merült fel, amely megváltoztatását indokolná – közölte Szijjártó Péter csütörtökön az MTI-vel. A miniszterelnök szóvivője közleményében hangsúlyozza:


a bírálatok csak félelmeket és fenyegetőzéseket tartalmaznak,



a kritikusok szavaiból pedig nem derül ki, pontosan mi a problémájuk a jogszabállyal.

Az utóbbi héten további médiatörvény-bírálatok láttak napvilágot európai politikusok, szervezetek, illetve a nemzetközi média részéről. "A médiatartalmat érintő korlátozások mértéke, az újságírók és szerkesztők számára adott egyértelmű iránymutatások hiánya, és az új szabályozó testület túlzott hatalma együttesen nagyon káros hatást gyakorolhatnak a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadságára Magyarországon" – véli John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgató helyettese.

Az újonnan létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelkezhet olyan súlyos bírságok kivetéséről, mint például tízmillió forint országosan terjesztett hetilapok esetében, vagy akár kétszáz millió forint az ún. jelentős befolyással bíró médiaszolgáltatóknál, amennyiben azok tartalma a hatóság megítélése szerint a "közérdekkel", "közerkölccsel" vagy a "közrenddel" megy szembe. Ugyanígy bírságok szabhatók ki a hírközlési tartalom "kiegyensúlyozatlanságáért" is.

Ezen fogalmak egyike sincs pontosan tisztázva és definiálva a törvényben, így az NMHH szabad belátása szerint értelmezheti őket. Az új médiahatóság arra is fel van jogosítva, hogy adott esetben elhallgattathasson sajtóorgánumokat. Az NMHH függetlenségével kapcsolatban is vannak aggályok, hiszen négy tagját a kormányzó Fidesz, vezetőjét pedig a miniszterelnök delegálta, előzetes, szélesebb körű konzultáció nélkül. "Ahogy a dolgok most festenek,


ez a törvény túl sok lehetőséget ad a visszaélésekre,

az önkényes alkalmazhatóságra, és arra, hogy a politika belefolyjon a szerkesztőségi döntésekbe" – jegyezte meg John Dalhuisen.

Civil tiltakozás a médiatörvény ellen (fotó: dpa/spiegel.de)Civil tiltakozás a médiatörvény ellen (fotó: dpa/spiegel.de)


Az Európai Hírügynökségek Szövetsége (EANA) a magyar kormányhoz és parlamenthez írt levelében aggodalmát fejezte ki a magyar médiatörvény miatt. A szervezet elnöksége sürgeti a magyar kormányt, hogy védje a közszolgálati és egyéb média függetlenségét.

Martin Schulz, a szocialista frakció elnöke szerint Magyarország arra készül, hogy lerombolja az Európai Unió alapvető értékeit. Felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen szerződésszegési eljárást.

A Die Welt szerdán az EU-elnökségre készülő Magyarország miniszterelnökének politikáját elemezte


Pusztai Putyin Európának

című cikkében. A konzervatív német újság írása szerint a magyar kormány olyan törvényt fogadott el, amely a magyar médiát a jövőben a legszigorúbb állami ellenőrzés alá helyezi.

A Süddeutsche Zeitung A magyar precedens: Európa szabadságáról van szó címmel közölt kommentárt. Az elmúlt nyáron Franciaországon teljes joggal kérte számon Európa a romaügy kezelését. A magyar ügyet éppen olyan gondos, ha nem még gondosabb vizsgálat alá kell vonni. Az előbbi esetben az európai polgárok szabad mozgása forgott kockán, az utóbbiban viszont a demokrácia egyik alappillérének a megtámadásáról van szó – írja az újság.

A német lap nehezen érti, hogy miért burkolózik hallgatásba napok óta "a szerződések őre", az Európai Bizottság és az Európai Tanács. Az lehet a magyarázat – írja -, hogy a Fidesz az Európai Néppárthoz tartozik, amely nemcsak az európai kormányok, hanem a Bizottság és a Tanács elnökét is adja.

De a 7. cikkely a Bizottság és a tagállamok mellett egy harmadik garanciát is megjelöl: az Európai Parlamentet. Amúgy is ez lenne a megfelelő hely, ahol egy ilyen súlyú ügyet tárgyalhatnának. A lap szerint az EP-képviselőknek kellene rákényszeríteniük a Tanácsot, hogy


indítson eljárást Magyarország ellen.

A The Washington Post A demokrácia veszélyeztetése Magyarországon című cikkében foglalkozott kedden ismét a törvénnyel. A szerző Anne Applebaum amerikai történész, újságíró, Kelet-Európa-szakértő, akit nemrég Petőfi-díjjal tüntettek ki a szovjet Gulag-táborok és a kelet- és közép-európai kommunizmus történetének kutatásáért.

A kommunizmusból a demokráciába való átmenet Magyarországon egyértelműen sikeres volt – írja. Az elmúlt néhány hónapban azonban Magyarország arról adott példát Európának, hogy milyen törékeny dolog a demokrácia – még ott is, ahol működik. Magyarországnak olyan vezetője van, aki túlságosan népszerű – vagy túlságosan nagy a többsége -, és aki képes megváltoztatni országa törvényeit és alkotmányát, hogy hatalmon maradhasson mindenféle erőszak nélkül – írja a történész.

Az elmúlt nyolc évben – írja – Magyarországot az egyik legalkalmatlanabb európai kormány irányította. A magyar szocialisták feltornászták az államadósságot, elmulasztották a reformokat, és külföldi bankszámlákra síbolták az ország pénzét. A szerző felidézi az őszödi beszédet, az azt követő budapesti zavargásokat és a szocialisták megsemmisítő választási vereségét. De – folytatja –


a győzelem nem volt elegendő Orbánnak,

aki ellenzéki éveit arra használta, hogy előkészítse a revansot az őt nem támogató újságírók, a rá nem szavazó választók, minden "korrupt és alkalmatlan" ellenfele ellen.

Hivatalba lépése óta kinevezett egy testületet az új alkotmány kidolgozására, megfosztotta a költségvetési tanácsot ellenőrzési jogától, és megkurtította az alkotmánybíróság jogköreit. Legutóbb törvénycsomagot fogadtatott el a média irányításáról. A Médiatanács kizárólag fideszes kinevezettekből áll, akik 1 millió dollárig terjedő bírságot szabhatnak ki a "kiegyensúlyozatlan" tudósításokra, és a testület feladatául kapta "az emberi méltóság" védelmét is, "bármit is jelentsen ez".

A törvény – célja szerint – nem csupán a magyar médiát fogja ellenőrizni, hanem a magyarok számára az interneten vagy bárhol másutt elérhető minden médiát, ami lehetetlen feladat, hatalmas megfigyelő és ellenőrző rendszer létrehozását feltételezi. Ezenkívül korlátot szabtak a bűnügyekkel összefüggő tudósításokra, amelyek terjedelme nem haladhatja meg az adásidő 20 százalékát, jóllehet a törvény nem definiálja, hogy mit kell érteni "bűnügyek" alatt, s hogy ebbe például a kormányzati korrupció is beleértendő-e.

Applebaum úgy véli, hogy az, amit a Fidesz támogatói igazán gyűlölnek, egyebek között a történetek, a beszámolók, amelyekben szabadosan használják a "fasizmus" szót. Az amerikai újságírónő véleménye szerint sem a "fasizmus" a probléma ezzel a kormánnyal, hanem az, hogy határtalanul lenézi a "liberális elitet" és a "fősodratú médiát".


Ez nem magyar sajátosság,

sok amerikai politikus is szívesen megbüntetné a "kiegyensúlyozatlan" újságírókat, akik nem tisztelik az "emberi méltóságot" – jegyzi meg.

"Az a hajlam, hogy ellenőrizzék, mit hallhatnak és mit írhatnak az emberek, a világnak ezen a táján a régi baloldalban, s nem az új jobboldalban gyökerezik. Egy barátom, akit a minap a Magyar Rádióban felfüggesztettek állásából a médiatörvény bírálata miatt, azt mondta, hogy egy közelmúltbeli szerkesztőségi értekezlet légköre olyan volt, mintha ’az ötvenes évekbe mentünk volna vissza’. Azzal a különbséggel, hogy mulatságos volt, nem félelmetes, s hogy utána senkit sem kínoztak meg" – fejeződik be az amerikai lap cikke.

A bírálatok özöne mellett ugyanakkor mérsékeltebb hangok is megjelentek a nemzetközi sajtóban a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban. A berlini Wissenschaft und Politik alapítvány Kelet-Európa-szakértője például a liberális Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva úgy vélte, hogy éber figyelemmel kell kísérni a magyarországi fejleményeket,


ám "korai volna még riadót fújni".

A Frankfurter Allgemeine Zeitung bírálóan jegyzi meg: még mielőtt egyetlen egyszer is alkalmazták volna az új jogszabályt, a nyugati figyelmeztetők egyetértenek abban, hogy az felszámolja a sajtószabadságot. Holott egyikük sem ismeri a magyar sajtótermékeket, beleértve az internetet, és azok antiszemitizmustól pornográfiáig terjedő rettenetes skáláját.

"Orbán kormányfőnek elment volna az esze, ha a komoly rádióadókon és újságokon akarna hatalmával példát statuálni ahelyett, hogy ott avatkozna be, ahová remélhetőleg még soha nem esett Asselborn (luxemburgi külügyminiszter) és Merkel asszony pillantása" – hangsúlyozta Georg Paul Hefty.

Emlékeztet arra, hogy az alkotmánybíróság döntései alapján Magyarországon nagyobb becsben áll a véleménynyilvánítás szabadsága, mint általában Nyugaton. Sok habókos és ügyeskedő ezt szándékosan és gátlástalanul félreértette. Éveken át panaszkodtak magyar értelmiségiek arra, micsoda förmedvények láthatnak napvilágot Magyarországon. Most pedig elvetendő volna az ezek elleni törvényi fellépés?


Teljes képtelenségnek nevezte

a német parlament egyik magas rangú képviselője, hogy az új magyar médiatörvény elfogadása kapcsán megkérdőjelezzék a magyar kormány Európa iránti hűségét, vagy akár a magyar európai uniós elnökség jogosságát. Manfred Grund hangsúlyozta, ezek a vélemények felületes pártpolitikai álláspontot tükröznek. Mindezt Európa érdekében is be kell szüntetni – mutatott rá a képviselő, ismételten utalva arra, hogy különösen abszurd a magyar uniós elnökség megkérdőjelezése.

"Ha indokolt a magyar médiatörvény bírálata, akkor a törvényt és annak tartalmát különleges alapossággal kell kivizsgálni, mert a média szabadsága és sokszínűsége egy demokráciában magától értetődően fontos érték" – tette hozzá a CDU/CSU parlamenti frakciójának igazgatója.

A FAZ Jan Mainkával, egy német nyelvű budapesti hetilap kiadójával is közölt interjút. A 7 ezer példányban megjelenő Budapester Zeitung alapítója kifejti: német újságíróként


nem érzi, hogy az új médiatörvény bármiben korlátozná.

Kétségei vannak a médiatörvény megvalósíthatóságával kapcsolatban is, hiszen mindazt, ami az interneten megjelenik, szinte lehetetlen ellenőrizni.

Mainka a magyar médiatörvényre való nyugati reagálásokat eltúlzottnak, hisztérikusnak tartja. Orbán Viktor már tanúságot tett civil kurázsijáról a rendszerváltás időszakában, a magyar miniszterelnök nem "antidemokrata", Magyarország pedig nem Észak-Korea, hanem egy nyitott ország – mondja.

Mainka súlyos bírálattal illeti a sajtót is, mondván, hogy miközben a nyolcéves szocialista kormányzás idején teljes volt a sajtószabadság, nem sikerült megakadályozni, hogy a politikai osztály és a hozzá közel álló körök a közérdek kárára gátlástalanul gazdagodjanak, miközben a gondjaikra bízott ország a gazdasági összeomlás szélére jutott. Hol voltak a mai figyelmeztetők és önjelölt magyarbarátok, amikor az ország nyolc év alatt egyre mélyebbre süllyedt a korrupció és a rossz gazdálkodás mocsarába? – teszi fel a kérdést. Az ártatlanság vélelme a magyar kormányt is megilleti, amely – igaz, olykor ügyetlenül és nem hozzáértő módon – megpróbálja kihúzni az ország szekerét a kátyúból – jelzi az interjúban a Budapester Zeitung kiadója.

A hírösszefoglaló az MTI alapján készült


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS