Börtönben ül a Nobel-békedíjas. Hazája nem büszke rá, sőt
B. D. T. 2010. október 08. 16:17, utolsó frissítés: 18:49Az 54 éves irodalomprofesszor a ’89-es diáklázadásokban is részt vett. Kína jóelőre üzent a Nobel-bizottságnak, nehogy őt válasszák.
A békedíjat minden vitán felül elsősorban politikai szempontok és konjunktúra alapján ítélik oda. Hogy idén Liu Hsziao-po bebörtönzött kínai máskéntgondolkodónak ítélték oda Oslóban az idei Nobel-békedíjat, nagyjából várható volt, a kínai ellenzéki figura favoritnak számított még a fogadóirodákban is. Kitüntetése egyértelmű üzenet Kínának, ahol a demokrácia alapvető értékei és az emberi jogok a gazdasági fellendülés ellenére máig csorbát szenvednek.
Nem mellékes az sem, hogy rendkívül kényelmetlen lesz az országnak továbbra is börtönben tartania „lázadó fiát”, aki – hacsak addig szabadlábra nem helyezik – nem is fogja tudni személyesen átvenni a díjat decemberben.
A norvég Nobel-békedíj Bizottság hivatalos indoklása szerint Liu az alapvető emberi jogok érvényesüléséért régóta folytatott, békés küzdelméért kapta meg az elismerést.
"Kína az utóbbi évtizedekben a világ második legnagyobb gazdasága lett, több száz millió embert emeltek ki a szegénységből, és a politikai részvétel körét is szélesítették. Kína új státuszával együtt azonban megnőtt az ország felelőssége is" – mondta Thorbjoern Jagland, a norvég bizottság elnöke. Hozzátette: Peking megsért számos olyan nemzetközi megállapodást, amelynek maga is aláírója, illetve nem biztosítja a saját maga által meghirdetett politikai jogokat. Emlékeztetett arra, hogy Kínán belül, illetve az országon kívül egyaránt számos kínai küzd az egyetemes emberi jogokért. A rá kiszabott súlyos büntetések révén Liu Hsziao-po ennek a küzdelemnek a legfőbb jelképévé vált.
NOBEL-DÍJAK 2010
» Az in-vitro megtermékenyítés technikájáért járt idén az orvosi Nobel-díj
» A kétdimenziós anyagért járt az idei fizikai Nobel-díj
» "Molekulagyártók" kapták az idei kémiai Nobel-díjat
» Mario Vargas Llosa nyerte az irodalmi Nobel-díjat
» Mario Vargas Llosa Nobel-díja: vitán felül [összefoglaló]
» Börtönben ülő kínai ellenzékinek ítélték a béke-Nobelt
» Börtönben ül a Nobel-békedíjas. Hazája nem büszke rá, sőt [összefoglaló]
» Kik a közgazdasági Nobel-díj nyertesei?
további közviták »Mi a „bűne” a bebörtönzöttnek?
Liu bíráló esszéket írt és publikált a Kínai Kommunista Pártról, és 2008-ban ő volt a kezdeményezője a demokratikus reformokat – egyebek között az emberi jogokat szavatoló alkotmányt – követelő Charta 2008 kiáltványnak, amelyet több százan, köztük vezető értelmiségiek írtak alá.
A pekingi egyetem korábbi irodalomprofesszora a legismertebb kínai ellenzékinek számít, az 1989-es pekingi diáklázadás egyik vezéralakja volt. 54 éves. Az 1990-es években is bebörtönözték 20 hónapra, majd három évet töltött egy átnevelő kényszermunkatáborban.
Fu Ying kínai külügyminiszter-helyettes egy nyári nyilatkozatában arra figyelmeztette a norvég Nobel-békedíj Bizottság elnökét, hogy ártana a Kína és Norvégia közötti kapcsolatoknak, ha Liunak ítélnék oda a kitüntetést. Szeptemberben egy kínai külügyi szóvivő pedig azt mondta: Liu tettei "szöges ellentétben állnak" a Nobel-békedíj célkitűzéseivel.
Az ország megpróbált több úton is lobbizni, nehogy kitüntessék a „felforgatót” – hasztalan. Most pedig megpróbál válaszlépéseket tenni: amikor Oslóban bejelentették az idei Nobel-békedíj kitüntetettjét, Kínában leállt a BBC élő közvetítése (az ANSA olasz hírügynökség szerint). A díj kihirdetése után pedig Peking nyilatkozatban tiltakozott, mely szerint "teljes mértékben ellentétes" Liu Hsziao-po kitüntetése a Nobel-békedíj elveivel, és a díj odaítélése ártani fog a kínai-norvég kapcsolatoknak. A norvég kormány azonban felhívta a figyelmet, a Nobel-békedíj Bizottság a norvég kormánytól független testület, ezért Kína részéről alaptalan lenne a bizottság döntése miatt Norvégia ellen irányuló intézkedést tenni.
Kik voltak idén esélyesek?
Szimi Szamar afgán emberijogvédő és Helmut Kohl volt német kancellár nevét emlegették még a leggyakrabban, mint legesélyesebb várományosokét az összesen 237 jelölt – egyének és szervezetek – között. A 80 éves Helmut Kohlt már több éve javasolják Nobel-békedíjra a hidegháború békés lezárásában és Németország újraegyesülésében játszott szerepéért. A díj utolsó német kitüntetettje 1971-ben Kohl egyik kancellár-elődje, Willy Brandt volt. Brandtnak a kelet-európai szomszédokkal szemben képviselt megbékélési politikájáért ítélte a díjat a norvég Nobel-bizottság. Esélyes jelöltnek látszott az orosz Szvetlana Gannuskina is, aki a különösen a csecsenek segítésében aktív "Civil Támogatás" szervezet tagja.
Az egykori argentin labdarúgósztár és korábbi szövetségi kapitány, Diego Maradona, néhány nappal a kihirdetés előtt javasolta a díjra a Május Téri Nagymamák Szervezetét (Abuelas de la Plaza de Mayo), amely több mint 30 éve keresi az 1976-1983 közötti argentin katonai diktatúra idején elrabolt vagy fogságban született gyerekeket. Az idei rekord számú jelölt között volt 38 szervezet is. Legesélyesebbnek a Sierra Leone-i polgárháborús bűntettek felett ítélkező különbíróságot (SCSL) és a száműzetésben működő, oslói székhelyű Burma Demokratikus Hangja (Democratic Voice of Burma) rádiót tekintették.
De miért Norvégiában adják át a díjat?
A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a svéd alapító, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Az alapító halálakor ugyanis a két mai ország még egy államot alkotott, s Nobel végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt.
A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint – az alapító szándékait figyelembe véve – az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.
Érdekességek és egy kis statisztika
Tavaly, meglepetést és bizonyos körökben felháborodást is okozva, Barack Obama amerikai elnököt találták érdemesnek a 10 millió svéd koronával (1,1 millió euró) járó díjra, holott akkor még csak egy éve volt hivatalban. Kiválasztását azzal indokolták, hogy "új nemzetközi légkört teremtett". A döntést erősen vitatták; maga Obama is úgy vélte, hogy tulajdonképpen még nem szolgált rá a díjra.
Tavalyelőtt Martti Ahtisaari volt finn államfő, a Koszovó nemzetközi ellenőrzéssel megvalósított függetlenségi tervének kidolgozója kapta a díjat. A Szerbiától leszakadt tartomány abban az évben kiáltotta ki függetlenségét. A Nobel-bizottság indoklásában „számos nemzetközi konfliktus megoldásáért több kontinensen és több mint három évtizeden át tett fontos erőfeszítéseiért” érdemelte ki az elismerést.
2007-ben Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) kapta a béke-Nobelt „azokért az erőfeszítéseikért, amelyeket az emberiség okozta éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztésére, illetve a klímaváltozás elleni harchoz szükséges intézkedések alapjainak lefektetésére tettek”.
A Nobel-békedíjat 1901 óta most 91. alkalommal ítélték oda. A maival együtt eddig 121-en részesültek a rangos kitüntetésben: 62 alkalommal egy díjazott volt, 28 alkalommal ketten kapták, egy esetben pedig három személy kapta meg megosztva. A 121 díjazottból 98 magánember és 23 pedig szervezet volt. A díjazott személyek közül 12 volt a nő. A legfiatalabb díjazott a 32 éves Mairead Corrigan volt 1976-ban. A legidősebb díjazott Joseph Rotblat volt, aki kitüntetésekor, 1995-ben 87. életévében járt. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát három alkalommal, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatalát pedig két alkalommal tüntették ki.
1961-ben posztumusz ítélték oda a díjat Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkárnak, de 1974 óta csak élő személyt lehet jelölni. 1973-ban a vietnámi Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta meg a kitüntetést a vietnámi békeszerződés megkötéséért, ám a vietnámi politikus nem vette azt át.
Forrás: MTI, nobelprize.org