2019. június 17. hétfőLaura, Alida
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Százezer üzbég menekült az etnikai tisztogatás elől

hírösszefoglaló 2010. június 15. 14:05, utolsó frissítés: 14:08

"A határ felé vezető úton mindenütt megégett női holttestek hevertek, páncélozott csapatszállító járművekről pedig lövöldöztek ránk."


Viszonylagos nyugalomban telt a keddre virradó éjszaka Kirgizisztánban, ám az etnikai alapú erőszakos cselekmények halálos áldozatainak száma keddre 170-re, a sebesülteké több mint 1700-ra növekedett a kirgiz egészségügyi tárca adatai szerint. A tényleges helyzet ugyanakkor ennél súlyosabb lehet, mivel egyes, üzbég menekültek beszámolóira alapozott hétfői jelentések szerint, a határra vezető út mentén sok halott hevert, akárcsak a határtól alig néhány kilométerre fekvő Os város utcáin.

Osban, az etnikai zavargások fészkében csütörtök óta teljes épülettömbök és utcák égtek le az üzbég negyedben, amely korábban tele volt forgalmas üzletekkel és vendéglőkkel. A jelentések kiégett épületekről, elszenesedett holttestekről, szórványos lövöldözésről szólnak, és arról, hogy a negyedben nyoma sincs a rendfenntartó erőknek.

Az üzbegisztáni részen, ahová a menekültek tartanak, Andizsán térségébe látogatott hétfőn Savkat Mirzijajev üzbég miniszterelnök a védelmi miniszter és a belügyminiszter társaságában, hogy felmérje a helyzetet. A védelmi miniszter jelenléte arra utal, hogy katonai konfliktus is kialakulhat a két ország között.

A nemzetközi vöröskereszt küldöttsége egyetlen temetőben száz új sírt látott, egy üzbég közösségi vezető pedig azt állította, hogy csak ők maguk kétszáz embert temettek el. A dzsalálábádi üzbég közösség képviselői úgy tájékoztatták az Interfax orosz hírügynökséget, hogy a városban mintegy 700 üzbég nemzetiségű lakos vesztette életét az utóbbi napokban.


Az erőszakhullám múlt pénteki kezdete óta több mint százezer üzbég kisebbségi – többségükben nő – menekült Üzbegisztánba – közölte Abdullah Aripov üzbég miniszterelnök-helyettes. Előző nap a politikus bejelentette, lezárják a határt. Az intézkedést azzal indokolta, hogy az üzbég oldalon már képtelenek befogadni több menekültet a kirgizisztáni etnikai összecsapások körzetéből.

Az ENSZ humanitárius folyosó megnyitására szólította fel Kirgizisztánt, ugyanakkor felszólította a nemzetközi közösséget, segítsenek Üzbegisztánnak a menekültek ellátásában, írja a BBC. Az üzbég etnikum az 5,5 milliós Kirgizisztánban a lakosság mintegy 15 százalékát teszi ki.

Üzbég menekültek a senki földjén, bebocsátásra várakozva (fotó: BBC)Üzbég menekültek a senki földjén, bebocsátásra várakozva (fotó: BBC)


>> Még több BBC-fotó >>
Keddre virradóra viszonylagos nyugalom volt a zavargások kiindulópontjának számító dél-kirgizisztáni Osban is, ahol helyi lakosok szerint csak két-három elővárosi településen tapasztalható feszültség. Bektur Aszanov megyei ügyvezető kormányzó mindazonáltal az állami televízióban azt mondta, hogy egyes erők az erőszak kiterjesztését akarták elérni.

Omurbek Szuvanaliev, a kirgiz egészségügyi minisztérium képviselője is azt mondta, hogy stabilizálódik lassan a helyzet az ország déli részén. A rendfenntartó erők az éjszaka biztosították a nyugalmat és a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatását. Legnagyobb gondnak azt nevezte, hogy miképpen vegyék elejét a különböző provokatív híreszteléseknek, amelyek nyugtalanságot szítanak és fokozzák a feszültséget.


Üzbég menekültek a senki földjén

Mintegy százezer kirgizisztáni üzbég menekült zsúfolódott össze a kirgiz-üzbég határtérségben – közölte hétfőn egy üzbég kormányzati forrás, aki szerint 80 ezren közülük már átjutottak Üzbegisztán területére. A vöröskereszt hétfő reggeli összesítése szerint 80 ezren lépték át a határt, és 15 ezren vártak még erre – mondta Pascale Meige Wagner, a kelet-európai és közép-ázsiai műveletek felelőse genfi sajtótájékoztatóján.

Az üzbég hatóságok hétfőig élelmiszerrel, ivóvízzel és gyógyszerrel látták el a kirgizisztáni üzbég menekülteket. A környéken iskolákban, üzemekben és más rendelkezésre álló épületekben helyezik el őket. A menekültáradat többségét nők, gyermekek és idős emberek teszik ki, a fiatalabb férfiak otthon maradtak, hogy védelmezzék értékeiket. Namangán megye lakói arról számoltak be, hogy hétfőre virradóra "sokan" érkeztek, és nem csak üzbégek, hanem tádzsikok is.

A beszámolók szerint Hanabád határállomás nem fogadja be az újonnan érkezőket. A menekülők ugyanakkor félnek visszatérni Dzsalálábádba, ezért a határ mentén lévő településeken maradnak. Itt viszont az elemi feltételek sem biztosítottak számukra. Kevés az élelem, s szemtanúk szerint nem felel meg a valóságnak a hatóságoknak az az állítása, hogy meleg étellel látják el őket.

A kirgiz-üzbég határ más szakaszára továbbra is nagy tömegben érkeznek az emberek. A Szuzaki járás Baltakazik településének körzetében már 50 ezren gyűltek össze, hogy Üzbegisztánba menjenek tovább. A határon a 16 évesnél idősebbeket itt sem engedik át. Hiány van vízből és alapvető élelmiszerekből, az emberek az öntözőárkokból mert vízzel csillapítják szomjukat. Az orvosi segítség hiánya miatt az éjszaka meghalt egy csecsemő – mondta egy szemtanú.


Etnikai tisztogatás folyik az üzbégek szerint

Kirgizisztánból menekülő üzbégek hétfőn azzal vádolták a kirgiz rendfenntartó erőket, hogy fegyveres bandákkal együttműködve számos üzbég polgári személyt öltek meg az utóbbi napokban. Az Osból menekülő üzbégek szerint a kirgiz "kormány tervszerű népirtást hajt végre az üzbég kisebbség ellen". A menekülők közül sokan arról számoltak be, hogy kirgiz fegyveres bandák, amelyeket a kirgiz fegyveres erők egyenruhás tagjai támogattak, vérengzéseket hajtottak végre üzbégek között.

Osban az üzbégek házait, ingatlanait felégették (fotó: BBc)Osban az üzbégek házait, ingatlanait felégették (fotó: BBc)


"A határ felé vezető úton mindenütt megégett női holttestek hevertek, páncélozott csapatszállító járművekről pedig lövöldöztek ránk" – mesélte a francia hírügynökség tudósítójának egy idős üzbég asszony. Hasonló emlékei vannak a 38 éves Dildor Dzsumabajevnek. "Először páncélozott járművek érkeztek, mögöttük egyenruha nélküli emberek. Előbbiek szabaddá tették az utat az utóbbiak számára, ezek pedig megtámadtak minket, lőni kezdtek ránk." "Ez a kormány által megtervezett népirtás az üzbég nép ellen" – tette hozzá Akbar, egy másik üzbég férfi.

Egy kirgizisztáni tiszt, saját elmondása szerint, azért dezertált, mert felháborodott azon, hogy bajtársai üzbég polgári személyekre nyitottak tüzet Kirgizisztán déli részén. "Amit láttam, az nem egy hadsereg fellépése volt, hanem az üzbég kisebbség polgári tagjainak lemészárlása banditákkal karöltve – nyilatkozta a 30 éves Bahtiar Saripov. – Ezért hagytam ott az egységemet, és léptem át a határt." A fiatal hadnagy szerint a kirgiz védelmi miniszter parancsot adott arra, hogy nem szabad civilekre lőni. "Osban azonban a katonák és a rendőrök figyelmen kívül hagyták ezt a parancsot, és a banditákkal együtt lövöldöztek polgári személyekre" – tette hozzá Saripov, aki maga is üzbég nemzetiségű.

Kirgizisztáni üzbégek mintegy tízfős csoportja petíciót adott át hétfőn a moszkvai külügyminisztériumban. Az Interfax hírügynökség belügyi forrásokra hivatkozó jelentése szerint az üzbégek közöl többen sírtak, s arról számoltak be, hogy Kirgizisztán déli részén etnikai tisztogatás folyik, Dzsalalábádban sok házat felgyújtottak, az emberek nem jutnak élelmiszerhez és több térségben valóságos humanitárius katasztrófa zajlik. A petíció tartalmáról nem szóltak sem megfogalmazói, sem az Interfax forrásai.

Az akció céljáról az üzbégek csak annyit mondtak: mindössze annyit akartak elérni, hogy "észrevegyék őket, mert Oroszország semmiféle figyelmet nem fordít a kirgizisztáni eseményekre".

Moszkva a hétvégén több száz katonát küldött Kirgizisztánba, de kizárólag az ottani orosz katonai támaszpont biztosítására. A közép-ázsiai ország déli részén zajló harcokról Dmitrij Medvegyev elnök kijelentette, hogy mindez Kirgizisztán belügye.


Humanitárius válság és teljes destabilizáció

A kirgiz átmeneti kormány a jelek szerint képtelen megfékezni a déli országrészben fellángolt erőszakot, amely – ha tovább fokozódik – várhatóan még több halálos áldozatot követel majd, és komoly humanitárius válságot eredményezhet, illetve az ország teljes destabilizálódásához vezethet.

Helyi sajtójelentések szerint üzbégek is aktívan részt vesznek az összecsapásokban, és elképzelhető, hogy a kirgizek – akár a szomszédos Üzbegisztánban is – megtorlásokra számíthatnak.

Az etnikai alapú összecsapások teljes körű háborúhoz vezethetnek egyrészt Kirgizisztán és Üzbegisztán között, másrészt a konfliktus politikai dimenziója miatt nem kizárt a polgárháborús helyzet kialakulása sem. Az áprilisban hatalomra került átmeneti kormány ugyanis Kurmanbek Bakijev volt államfő híveit vádolta meg azzal, hogy szándékosan szítják az erőszakot. Ha a déli összecsapások más térségekre is átterjednek, és a kormány teljesen elveszti az ellenőrzést, Kirgizisztán akár több részre is szétszakadhat.

Arnaud Dubien, a párizsi Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IRIS) kutatási igazgatója nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a szomszédos Üzbegisztán, amely mindeddig nagyon visszafogottan viselkedett, esetleg egyoldalúan beavatkozhat a konfliktusba a kirgizisztáni üzbégek védelmében.

Még ha sikerül is a déli térségbe vezényelt katonáknak megfékezni az öldöklést, a Dzsalálábádban és Osban egymás mellett élő kirgizek és üzbégek között a feszültségek megmaradnak, és mindig számítani kell majd újabb összetűzésekre. Rusztam Burnasev, egy kazahsztáni elemző intézet igazgatója úgy vélte, mindaddig fennáll majd Kirgizisztánban a konfliktus veszélye, amíg nem kerül erős kormány az ország élére.

Elemzők szerint elméletileg egy nemzetközi békefenntartó erő helyreállíthatja a rendet, ám az kérdéses, mennyi ideig kellene maradnia egy ilyen kontingensnek, és vajon képes lenne-e hosszú távra biztosítani a stabilitást.

A kirgizisztáni etnikai zavargásokat elítélte az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT), és a vérontás beszüntetésére szólított fel.

Forrás: BBC, az MTI az AFP, Reuters, ITAR-TASZSZ alapján

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS