2018. aug. 16. csütörtökÁbrahám
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Amerikai szakértők szerint Izrael atomfegyvert vethet be Irán ellen

összefoglaló 2010. március 27. 11:40, utolsó frissítés: 2010. március 29. 09:17

Az alagutakba épített feltételezett urándúsítókat csak harcászati nukleáris robbanófejekkel lehetne megsemmisíteni.


Jóllehet Izraelt mélységesen aggasztja az a lehetőség, hogy Irán nukleáris fegyver birtokába juthat, a zsidó állam soha nem célzott arra, hogy atomfegyverrel hárítaná el ezt a vélt fenyegetést. Egy tekintélyes washingtoni kutatóintézet viszont úgy látja, a kisebb hatóerejű harcászati nukleáris fegyverek bevetése lehet az egyik eszköz Izrael kezében arra, hogy lerombolja a távoli, föld alatti iráni urándúsító létesítményeket.

A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központja (CSIS) pénteken ismertetett jelentésében megjegyezte: "egyesek úgy hiszik", egyedül nukleáris fegyverrel lehet megsemmisíteni a mélyen a föld alá, vagy alagutakba épített létesítményeket.

Más szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy ez az elképzelés a "tiszta" atomcsapás mítoszán alapul, igazolása pedig politikai szempontból túl kockázatos.

A CSIS két elemzője, Abdullah Toukan és Anthony Cordesman mindazonáltal előrevetíti annak a lehetőségét, hogy Izrael hagyományos robbanófejek helyett harcászati nukleáris robbanófejeket vet be, mert harci gépei egynél több esetben nehezen hatolhatnának be Irán légterébe. Az izraeli hadsereg ballisztikus rakétákkal vagy tengeralattjáróról indítandó robotrepülőgépekkel viszont anélkül mérhetne harcászati atomcsapást Iránra, hogy ez utóbbi légvédelme ezt megakadályozhatná. A földbe hatoló robbanófejek jelentős károkat okoznának.


Izraelről széles körben feltételezik, hogy a Közel-Kelet egyetlen atomhatalma. Az izraeli vezetők ezt rendszerint nem kommentálják. Egy neve elhallgatását kérő veterán izraeli védelmi minisztériumi tisztségviselő mindazonáltal megjegyezte: a megelőző atomcsapás idegen Izrael katonai doktrínájától, "az ilyen fegyverek ugyanis azért vannak, hogy ne vessék be őket".

A NATO és az egykori Szovjetunió fegyverarzenáljában is szereplő harcászati nukleáris fegyvereket arra tervezték, hogy koncentrált pusztítást idézzenek elő, de ez kisebb sugárszennyezéssel járjon, mint amilyet az egész városokat elpusztító - például az Egyesült Államok által a második világháború végén Japánra ledobott - bombák okoznak.

A pusztítás korlátozása elvileg ellensúlyozná azokat a diplomáciai károkat, amelyeket az ilyen fegyvert bevető országnak el kell szenvednie - vélik a kutatók.

Korábban olyan találgatások is napvilágot láttak, hogy az (iráni atomprogramban fenyegetést látó) Egyesült Államok - amely Izraelhez hasonlóan nem zárta ki katonai erő alkalmazását Teheránnal - maga is harcászati atomcsapást hajthat végre.

A Pentagon egy 2002-ben a sajtónak kiszivárogtatott jelentésében olyan "mini robbanófejek" kifejlesztésének szükségességéről értekezett, amellyel bunkerrendszerek semmisíthetők meg. A dokumentum Iránt Washington azon lehetséges ellenségei közé sorolta, amelyek indokolhatják a fejlesztést.

Toukan és Cordesman azonban nagyon valószínűtlennek véli, hogy amerikai elnök valaha is engedélyezné ilyen fegyver bevetését, vagy megengedné még oly közeli szövetségesnek is, mint Izrael ilyen eszközök használatát. Kivételt az jelentene, ha ilyen fegyverrel támadnák meg az Egyesült Államokat vagy szövetségeseit.

A kutatók szerint az Egyesült Államok központi szerepet játszik az iráni atomprogram körüli vita diplomáciai rendezésében, és az egyetlen olyan ország, amely sikeres katonai csapást mérhet Iránra.

Azok a nemzetközi szakértők, akik részt vettek a Harcászati nukleáris fegyverek című, 2003-ban megjelent könyv megírásában, nagyrészt visszarettentek a kemény kéz politikájától. Stansfield Turner, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatója például azt írta, ugyan ki tudná megjósolni, hogy milyen következményekkel járna, ha a nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos tabu megdőlne. "Inkább azt kellene célul kitűznünk, hogy ellenőrzés alá vonjuk a harcászati nukleáris fegyvereket, mintsem azt, hogy újabbak készítésével igazoljuk a használatukat" - fűzte hozzá.

Robert Nelson, a Princeton egyetem fizikusa pedig veszélyes mítosznak nevezte, hogy a föld alatt felrobbanó harcászati nukleáris fegyverek elviselhető kockázatot jelentenének a polgári lakosság és a környezet számára. Szerinte a földfelszín alatt kis mélységben történő nukleáris robbantás után valójában sokkal több szennyező anyag marad hátra, mint a földfelszíni vagy a levegőben végrehajtott robbantás után.

Sam Gardiner, az amerikai légierő nyugalmazott ezredese szerint a nem hagyományos fegyver bevetésére vonatkozó izraeli döntés arra korlátozódik, hogy mennyire akarja visszavetni az iráni atomprogramot. Amennyiben 3-5 évvel, úgy Gardiner szerint az izraeli döntéshozók valószínűleg arra a következtetésre jutnak, hogy ez csakis harcászati nukleáris fegyverrel kivitelezhető. Gardiner arra számít, hogy Izrael legalább egy évvel akarja hátráltatni az iráni atomprogramot, ez pedig szerinte ilyen fegyverek nélkül is elérhető.


Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS