2019. február 16. szombatJulianna, Lilla
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

65 éve szabadult fel az auschwitzi koncentrációs tábor

2010. január 26. 17:40, utolsó frissítés: 17:40

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) archívumaiból származó, legutóbb nyilvánosságra került adatok szerint legalább 4 millió áldozata volt Auschwitznak.



65 évvel ezelőtt, 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitzi koncentrációs tábort. Az ENSZ közgyűlése 2007. január 26-án hozott 61/255. számú határozatában elítélte a holokauszt tagadását, és január 27-ét a holokauszt áldozatai nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

A holokausztnak megközelítőleg 13 millió áldozata volt: közel 6 millió zsidó, a kétmilliós európai cigányság 10-30 százaléka, 3,3 millió szovjet hadifogoly, 2,5 millió nem zsidó származású lengyel, német, továbbá más kelet- és nyugat-európai emberek százezrei, akiket különböző politikai, vallási és szociális szempontok miatt likvidáltak.

Fotó: auschwitz-photos.comFotó: auschwitz-photos.com


Németországban Hitler 1933-as hatalomra jutása után szinte azonnal meghozták azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy bárkit korlátlan ideig, ítélet nélkül fogva tartsanak.



Elsősorban a zsidó származásúakat internálták,

de üldözték a politikai ellenfeleket, az ún. kisegyházakhoz tartozókat, a homoszexuálisokat, a papokat, a cigányokat és a bűnözőket is. Már 1933 tavaszán megkezdődött a koncentrációs táborok építése, a nemzetiszocialisták ilyen tábort létesítettek többek között Buchenwaldban, Dachauban, Flossenbürgben, Mauthausenben, Sachsenhausenben és Ravensbrückben.

A lágerekben 1933-36 között már több ezer politikai foglyot őriztek, együtt a köztörvényes elítéltekkel. 1934-ben az SS halálfejes egységei vették át a táborok felügyeletét, s ettől kezdve a polgári igazságügyi szerveknek nem volt beleszólásuk az itteni ügyekbe. 1937-ben alakult meg a táborok építésével foglalkozó első SS-vállalkozás, s ezt követően megsokszorozódott a koncentrációs táborok száma.

1940 és 1942 között hozták létre sok más, kisebb mellett a hírhedt auschwitzi tábort is a mai Lengyelország területén. 1944. március végére 20 főtábor és 165 munkatábor működött a német birodalom területén, a háború előkészítéséhez, majd később a háborúhoz is egyre több kényszermunkaerőre volt szükség.

Foglyoktól elkobzott gyűrűk Buchenwaldban
<br />
Fotó: USHMM Photo Archives via history1900s.about.comFoglyoktól elkobzott gyűrűk Buchenwaldban
Fotó: USHMM Photo Archives via history1900s.about.com


A zsidók szisztematikus gyilkolása 1941 végén kezdődött a chelmói megsemmisítő táborban, majd Treblinkában, Sobiborban és Belzecben folytatódott. A német vezetés 1942 januárjában fogalmazta meg a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítésének szándékát, kezdetét vette a zsidó nép kiirtását célzó


"Endlösung", a végső megoldás.

A kezdetben munkatáborként is működő auschwitzi (Oswiecim) és a majdaneki tábort már a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki: az auschwitzi törzstáborban és a hozzá tartozó, 1942-ben kiépült Birkenauban, valamint Majdanekben építették az első gázkamrákat. (A zárt kamrába beengedett Cyklon B gázzal végrehajtott népirtás első áldozatai 1942 márciusában szovjet hadifoglyok voltak.)

Az auschwitzi volt a náci lágervilág legnagyobb táborkomplexuma, amely az Auschwitz I. koncentrációs táborból, a birkenaui megsemmisítő (Auschwitz II.) és a monowitzi kényszermunkatáborból (Auschwitz III.) állt. A tömeges népirtás 1942-es programszerű megkezdése után Auschwitz vált az európai zsidóság megsemmisítésének központjává.

A náci holokauszt áldozatainak számáról különböző források eltérő adatokat közölnek. Az auschwitzi német adminisztráció fennmaradt iratai és más kutatások szerint az auschwitzi táborkomplexumba hurcoltak száma összesen 1 041 000 fő volt: Lengyelországból 300 000, Görögországból 55 000, Németországból 69 000, Hollandiából 60 000, Franciaországból 69 000, Szlovákiából 27 000, Belgiumból 25 000, Magyarországról 436 000 embert deportáltak ide.

Auschwitz és az Arbeit macht frei felirat
<br />
Fotó: USHMM Photo Archives via history1900s.about.comAuschwitz és az Arbeit macht frei felirat
Fotó: USHMM Photo Archives via history1900s.about.com


Az auschwitzi múzeum is mintegy 1,1 millióra teszi az itteni lágerbe irányított zsidók számát, ám az áldozatok ennél jóval többen is lehettek, mivel egy idő után a tömegesen érkezők már nem kaptak számot sem, 70-75 százalékukra az azonnali halál várt. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) archívumaiból származó, legutóbb nyilvánosságra került adatok szerint viszont


legalább 4 millió áldozata volt Auschwitznak.

Vlagyimir Makarov, az FSZB-archívumok tudományos munkatársa az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a tábor felszabadítása után végzett nyomozás alapján megállapítható, hogy Auschwitzban 1940 júniusa és 1945 januárja között nem kevesebb mint négymillió embert semmisítettek meg, de könnyen lehet, hogy nagyságrendekkel nagyobb volt a pusztítás.

A megtalált iratokból kiderül, hogy az öt krematóriumban – amelyek közül a leghosszabb ideig, 24 hónapig az 1. számú működött – összesen 5,119 millió holttestet hamvasztottak el. Több gázkamrához azonban nem volt krematórium, és az itt meggyilkoltakat hatalmas gödrökben, nyílt tűzön égették el, és a gödrökben folyamatosan égett a máglya. A hamut műtrágyagyártás céljára Németországba küldték – mondta a kutató.

Makarov kifejtette: az 1945. január 27-én Auschwitzban felszabadított rabok közel fele lengyel és magyar volt – 745, illetve 542 fő –, s rajtuk kívül többek között 542 francia, 346 cseh és szlovák, 315 orosz, 180 holland, 159 jugoszláviai, 91 görög, 52 román, 41 belga állampolgárt és 96 szovjet hadifoglyot szabadítottak fel az 1. ukrán front 60. hadseregének és a 4. ukrán front 59. hadseregének egységei. A főtábor felszabadításában különböző számítások szerint 100-322 szovjet katona vesztette életét.

Az illetékes szovjet hatóságok a tábort a felszabadítás után átvizsgálták, és rögzítették a nácik bűntetteinek nyomait, adatait, a katonai elhárítás (SZMERS) megkereste a náci hóhérokat és a szemtanúkat,


és nagy mennyiségű bizonyítékot halmoztak fel.

Makarov elmondta: Auschwitzba naponta tíz szerelvény érkezett, egyenként 40-50 vagonnal, minden vagonban 50-100 deportált volt, és az érkezők 70 százalékát azonnal megsemmisítették. Ez gázkamrákban történt; amikor az áldozatok meghaltak, egy különleges osztag elszedte ékszereiket, kitörte arany fogaikat, a nők haját levágta – ezt ipari célra Németországba küldték.

Fennmaradtak a gázkamráknál jóval kisebb teljesítményű krematóriumok átépítésére, bővítésére vonatkozó tervek, vázlatok is, s az iratokból, adatokból egyértelműen kiderül, hogy Auschwitzban hatalmas, ipari méretű megsemmisítő gépezetet építettek ki a nácik – mondta Makarov. Hozzátette, hogy az Auschwitzra vonatkozó anyagokat az FSZB levéltárában bárki megtekintheti.




Forrás: MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS