Miért nem működtek a terrorfigyelő listák?
2010. január 12. 10:41, utolsó frissítés: 15:55Több tényező összjátéka, hogy a jemeni szélsőségesek által kiképzett nigériai terrorista robbanószerrel az alsónadrágjában felülhetett a detroiti gépre.
Az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségek több szintű terrorfigyelő listát működtetnek az esetleges merénylők távol tartására. A karácsonyi detroiti merénykísérletet lehetővé tevő biztonsági kudarc nyomán azonban nyilvánvalóvá vált: a listák rendszere nem működik tökéletesen.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a többi hírszerző és biztonsági ügynökségtől nyert információk alapján határozza meg azoknak a személyeknek a körét, akik nem kaphatnak amerikai vízumot, nem léphetik át az amerikai határt vagy nem szállhatnak fel az Egyesült Államokba tartó repülőgépre.
A háromszintű rendszer alsó, legbővebb adatlistája az úgynevezett TIDE-lista, amelyen nagyjából 550 ezer személy szerepel. Az FBI Nemzeti Terrorellenes Központja által frissített bázisba olyan emberek adatai kerülnek,
akik potenciális veszélyforrást jelentenek
az Egyesült Államokra. A naponta megújuló listára az amerikai biztonsági és felderítő ügynökségek, valamint a külföldi társintézmények raknak fel neveket. Azok kerülhetnek ide, akikről kiderült, hogy bármilyen gyanús, terrorizmushoz kapcsolódó tevékenységet folytattak, például anyagi segítséget vagy menedéket nyújtottak terroristáknak.
A második szint a hivatalos Terrorizmusfigyelő Lista, jelenleg mintegy 400 ezer névvel. Ez a lista esténként frissül, az előző adatbázisba kerülő nevek közül az FBI terrorellenes központja dönti el, melyek kerüljenek fel erre a magasabb veszélyességi fokozatú listára.
Ahhoz, hogy valaki ezen szerepeljen, két feltételnek kell teljesülnie. Egyfelől a névhez kapcsolódóan elegendő életrajzi információra van szükség annak biztosításához, hogy valóban a megfelelő személyről van szó; másfelől olyan értesülés kell, hogy az illető feltételezhetően terrorista tevékenységben vett vagy vehetett részt.
Egyszerű találgatások vagy pontatlan sejtések
alapján nem lehet olyan megalapozott gyanút megállapítani, amely a listára kerüléshez szükséges.
A szóban forgó 400 ezer emberből 14 ezren szerepelnek a második szint egy allistáján, amely kimondottan a légi közlekedésre, a légi utasokra vonatkozik; ezeknek a személyeknek nem tiltják meg a beutazást, de mozgásukat fokozott figyelemmel kísérik.
A karácsonyi merénylő, a nigériai Umar Farouk Abdulmutallab rajta volt a második szintű listán, onnan azonban már nem jutott tovább a neve a jóval szűkebb, a repülőgépre szállást tiltó adatbázisba, mielőtt a Detroit felé tartó amerikai utasszállítóval Amszterdamból elindult.
A legszigorúbb, harmadik szinten, a tényleges tiltólistán
3400 személy szerepel; legtöbbjük külföldi, 170 amerikai állampolgár is köztük van. Ide csak ismert vagy feltételezett terroristák kerülhetnek fel, olyanok, akik vélhetően azonnali fenyegetést jelentenek a polgári repülésre vagy az amerikai nemzetbiztonságra.
A többszintű terrorfigyelő listákat napi rendszerességgel frissítik, átlagosan 400-1200 nevet folyamatosan levesznek azokról, illetve felhelyeznek rájuk, valamint módosítják a hozzájuk kapcsolódó információkat.
Az amerikai kormány közzétette annak a jelentésnek a 6 oldalas kivonatos összefoglalóját, amelyet azokról a biztonsági hibákról készítettek, amelyek lehetővé tették, hogy a nigériai merénylő feljuthatott a detroiti járatra, és kis híján felrobbantotta a csaknem 300 utast szállító repülőgépet. A jelentés szerint
emberi tévedések és egy sor rendszerszintű hiba
idézte elő, hogy a jemeni szélsőségesek által kiképzett fiatalember robbanószerrel az alsónadrágjában felülhetett az amerikai utasszállítóra.
Az is közrejátszott a majdnem katasztrófához vezető hibasorozatban, hogy a washingtoni külügyminisztériumban egy adatbázisban történt kereséskor elírták Umar Farouk Abdulmutallab nevét, így azt hitték róla, nincs érvényes amerikai vízuma, vagyis repülőre sem ülhet.
Fatális hiba volt továbbá, hogy a fiatalemberrel kapcsolatos, a Nemzetbiztonsági Ügynökség birtokában levő fontos értesülések elakadtak a rendszerben. Ezek után az FBI terrorellenes központja – amelyet éppen azért hoztak létre, hogy biztosítsa az adatáramlást a 16 hírszerző ügynökség között, megelőzendő a 2001. szeptember 11-i terrortámadáshoz hasonló merényleteket – a szabályokat alkalmazva nem emelte át Abdulmutallab nevét a második szintű adatbázisból a repülést tiltó szűkített listára.
Barack Obama elnök – aki személyes felelősséget vállalt a biztonsági kudarcért – egyebek mellett elrendelte: meg kell változtatni azt, ahogyan a hírszerző szervek a potenciális fenyegetésekre vonatkozó értesüléseket feldolgozzák.
Forrás: MTI