2018. február 21. szerdaEleonóra
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nincs új éghajlatvédelmi szerződés, csak Koppenhágai Egyezmény

hírösszefoglaló 2009. december 20. 10:13, utolsó frissítés: 10:48

Jogi kötelezettség nélküli, kevés konkrétumot tartalmazó zárónyilatkozat "tudomásul vételével" ért véget az ENSZ-klímakonferencia.



Tizenhárom napig tartó tárgyalássorozat után szombat délután lezárult a koppenhágai ENSZ klímakonferencia utolsó plenáris ülése, és ezzel véget ért a világszervezet eddigi legnagyobb szabású éghajlatváltozási tanácskozása. A 193 delegáció egy új nemzetközi szerződés elfogadása helyett mindössze "tudomásul vett" egy Koppenhágai Egyezmény címet viselő, két és fél oldalas politikai nyilatkozatot.


A "tudomásul vétel" gyakorlatilag azt jelenti,

hogy az államok szabadon eldönthetik, hogy aláírják-e az egyezményt – magyarázta Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi főfelelőse. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azt emelte ki, hogy a zárónyilatkozat tudomásul vétele is elegendő ahhoz, hogy azonnali gyakorlati hatása legyen. Ezt a nézetet szakértők is osztották.


A Koppenhágai Egyezmény konkrét összeget irányoz elő a fejlődő országoknak nyújtandó rövid távú – 2010 és 2012 közötti –, valamint hosszú távú – 2020 utáni – klímavédelmi támogatásra vonatkozóan. A fejlett országok előbbire három év alatt összesen 30 milliárd dollárt, utóbbira évente 100 milliárd dollárt szánnának. A záródokumentumban szerepel a globális felmelegedés 2 Celsius fokban való maximálásának célkitűzése is.


Az egyezmény legfőbb hiányossága,

hogy nem tartalmaz számszerű kibocsátás-csökkentési célokat. Az egyezményt aláírók ugyanakkor a szöveg szerint kötelezettséget vállalnak arra, hogy 2010. január 31-ig meghatározzák ezeket a célokat, s hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalások teljesítését és az iparosodott államok támogatásainak felhasználását átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszik.

A záródokumentum szövegéről péntek késő este jutott egyezségre az amerikai, a brazil és a dél-afrikai elnök, valamint a kínai és az indiai miniszterelnök.

Később az Európai Unió, Japán és az Afrikai Unió is támogatta a tervezetet. A széles körű konszenzus ellenére egyes államok, többek között Venezuela, Bolívia, Nicaragua, Kuba, Szudán és Tuvalu tiltakozása miatt


a maratoni, csaknem káoszba fulladó plenáris ülésen

azonban szombat reggelre sem sikerült elérni a zárónyilatkozat elfogadásához szükséges egyhangú döntést.

Az említett latin-amerikai országok azért blokkolták a döntést, mert – fogalmaztak – az ENSZ tagállamoknak "fentről diktálták" a zárt ajtók mögött kidolgozott megállapodást. Tuvalu vezetésével több szigetállam azt kifogásolta, hogy a szöveg az általuk elvárt 1,5 Celsius fok helyett 2 fokban maximálja a globális felmelegedés mértékét.

Miután világossá vált, hogy a tárgyalások ismét zátonyra futottak, Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök, a konferencia elnöke szombat reggel felfüggesztette a plenáris ülést. Több órán át tartó háttéregyeztetések következtek, amelyek eredményeképpen a fél 11 körül újra összeülő plenáris ülés 193 tárgyalódelegációja úgy döntött, hogy a zárónyilatkozat elfogadása helyett annak "tudomásul vételével" zárják le az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímavédelmi konferenciáját.

Az ENSZ vezető tisztségviselői hangsúlyozták, hogy a Koppenhágai Egyezmény alapján folytatódhat a munka, és


a következő, 2010. novemberi mexikóvárosi klímakonferencián

megalkothatják az éghajlatvédelmi harcot szabályozó, kötelező jogi érvénnyel bíró szerződést.



A fő kérdés Koppenhága előtt – és Koppenhága után is – az, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár a kérdést szabályozó egyetlen nemzetközi szerződés, a kiotói jegyzőkönyv.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentése minden korábbinál határozottabban állította, hogy az emberi tevékenység felelős az egyre gyorsuló általános felmelegedésért. A testület szerint a hatékony fellépés elmaradása esetén a folyamat megállíthatatlanná válik.

A kiotói jegyzőkönyv lejárta utáni időkről 2007-ben kezdődött el a közös gondolkodás; a Bali szigetén rendezett 13. ENSZ klímakonferencián elfogadták az úgynevezett Bali Útitervet, amely előírta, hogy


a következő két évben új egyezményt kell alkotni.

Az ENSZ az idén több előkonferenciát szervezett. A menetrend szerint ezeken a tanácskozáson kellett volna előkészíteni és megszövegezni az egyezményt, hogy a koppenhágai csúcson az állam- és kormányfők már egy kész tervezetről tárgyalhassanak.

A várt áttörést azonban az utolsó, november elején zárult barcelonai tárgyalássorozat sem hozta meg, főként a fejlődő országok és az iparosodott államok közötti nézeteltérések miatt. Szakértők már akkor úgy vélték, emiatt csak politikai jellegű megállapodás várható Koppenhágában, amely a további tárgyalások alapja lehet.

Forrás: MTI/AP/APA/Dow Jones/dpa/Hszinhua/Reuters

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS