2018. október 18. csütörtökLukács
21°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Napok alatt kell összehozni az új CO2-kibocsátási egyezményt

hírösszefoglaló 2009. december 15. 10:05, utolsó frissítés: 2009. december 16. 07:41

Péntekig tart a koppenhágai klímakonferencia, ám hétfőn a fejlődő országok egy csoportja egy időre kivonult a tárgyalásokról. Ban Ki Mun személyesen közvetít.



Több mint öt órás leállás után hétfőn késő délután újraindultak a hivatalos tárgyalások az ENSZ klímavédelmi konferencián, a világszervezet főtitkára pedig bejelentette, hogy a koppenhágai tanácskozás sikere érdekében személyesen közvetít a fejlődő államok és az iparosodott országok között.

Ban Ki Mun közölte: a péntekig tartó konferencián mindenképpen egyezségre kell jutni, és olyan megállapodást kell kötni, amelynek révén 2012 után kötelező érvényű szabályok alapján lehet folytatni a klímavédelmi harcot. A rossz kompromisszum vagy a semmilyen megállapodás "olyan vereség volna, amelynek katasztrofális következményei lehetnek" – mondta az ENSZ-főtitkár.

Koppenhágai tüntetők az igazságos megállapodásért
<br />
forrás: http://smartmeme.orgKoppenhágai tüntetők az igazságos megállapodásért

forrás: http://smartmeme.org


A kivonulás oka: a fejlődők a kiotói egyezmény megtartását akarják

Afrikai delegációk vezetésével és a legtöbb káros gázt kibocsátó országok közé tartozó Kína és India támogatásával a fejlődő országok egy csoportja hétfőn kivonult a konferencia hivatalos fórumairól. A lépést azzal indokolták, hogy az iparosodott országok a számukra üvegház-kibocsátási kötelezettségeket előíró kiotói jegyzőkönyv felszámolására törekednek.

Késő délutánra aztán a szemben álló felek kiegyeztek: az iparosodott országok biztosították a fejlődőket arról, hogy Kiotó kérdéseit is megvitatják, a fejlődő országok pedig visszatértek a tárgyalóasztalhoz.

A kiotói jegyzőkönyv jelenleg az egyetlen nemzetközi jogi egyezmény, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról szól. A három év múlva lejáró kiotói jegyzőkönyv csak a fejlett ipari államok számára írja elő az üvegházgáz-kibocsátás csökkentését. A közel 40 fejlett államot kibocsátás-csökkentésre kötelező jegyzőkönyv 2012 végén érvényét veszti.

A fejlődő országok a szerződés meghosszabbítását, illetve egy új egyezmény kidolgozását javasolják, amely csak a fejlődők klímavédelmi erőfeszítéseit szabályozza. Az iparosodott országok viszont egyetlen új szerződést kívánnak kidolgozni, amely a fejlődő országok és a kiotói jegyzőkönyv aláírói közül hiányzó Egyesült Államok számára is tartalmaz előírásokat.


A fejlettek új, átfogó szerződés mellett érvelnek

Az amerikai érvelés szerint a kínai kibocsátás már most meghaladja az amerikait, és versenyhátrányt okozna, ha az ázsiai országban és a többi nagy feltörekvő államban továbbra sem kellene visszafogni a kibocsátást, míg a fejlett államok költséges klímavédelmi programok végrehajtására kényszerülnek.

A fejlett ipari államok egy új szerződést javasolnak, amelyben a fejlődő világ is kötelezettségeket vállal. A fejlődő országok viszont attól tartanak, hogy egy ilyen megállapodás csökkentené a fejlett államok felelősségét, holott az ipari forradalom kezdete óta a légkörbe került üvegházgázok döntő többsége az ők számlájukat terheli, ezért a közelgő klímakatasztrófa elhárításában is nagyobb szerepet kell vállalniuk. A kiotói egyezmény ráadásul bevált, működő mechanizmusokat hozott létre, csak a határidejét volna szükséges kiterjeszteni, és szigorítani kellene a kibocsátás-csökkentési célokat.



Mégis, úgy tűnik, a fejlődők blokkja is egyre nagyobb készséget mutat arra, hogy a kibocsátást mérséklő intézkedéseket tegyen. A vállalások nem lennének kötelező jogi érvénnyel bíró számok, és senki nem kéri tőlük, hogy abszolút értékben csökkentsék a kibocsátást. Ugyanakkor fontos, hogy amit ajánlanak, azt valamilyen módon rögzíteni lehessen.


Fejlődőknek 15-30%-os csökkentés, fejletteknek 25-45%

A fejlettek azt kérik a felzárkózó országoktól, hogy gazdasági növekedésüket válasszák el a fosszilis energiahordozók felhasználásának fokozásától, vagyis konkrét, ellenőrizhető nemzeti programokban vállaljanak mérhető, mintegy 15-30%-os kibocsátás-csökkentést.

A fejlődők, köztük Kína és India szuverenitásának feladását látják ebben a feltételben. Ezek az államok attól félnek, hogy így a nemzetközi közösség nevében fellépők szinte a legkisebb részletekig beavatkozhatnak országuk szakpolitikáinak – például közlekedésük, mezőgazdaságuk, vagy energiaszektoruk – alakításába.

A koppenhágai egyezmény tervezete a fejlettektől 25-45%-os kibocsátás-csökkentési vállalást várna el. A jelenlegi felajánlásokból azonban elemzők szerint az derül ki, átlag 18%-ot garantálnak – írja a BBC.

A fejlett államoknak ugyanakkor azt is mérlegelniük kell, hogy saját adóbevételeikből mekkora összeget hajlandók finanszírozni a fejlődők 2020-ra várhatóan 100 milliárd euróra duzzadó támogatási igényéből. A BBC szerint előrelépés, hogy Kína bejelentette: a szegény országok adaptálódását segítő alapból egyetlen dollárt sem fog igényelni.



2 Celsius-fok vagy 1,5?

Az erőfeszítések végső célját illetően egészen a konferencia kezdetéig egyetértés mutatkozott a nemzetközi közösségben: az üvegházhatást fokozó gázkibocsátást vissza kell fogni annak érdekében, hogy legfeljebb 2 Celsius fokkal emelkedjen a globális középhőmérséklet az ipari forradalom előttihez képest, különben visszafordíthatatlan lesz a klímaváltozás.

A koppenhágai tanácskozás első napjaiban az egységfront megbomlott: a 43 országot tömörítő úgynevezett kis szigetállamok szövetsége (AOSIS) – melynek tagjait különösen nagy veszélybe sodorhatja a klímaváltozás következtében beindult tengerszint-emelkedés – 1,5 Celsius fokban maximalizálná a felmelegedést. Ellenkező esetben az – apró szigetek – többsége örökre eltűnik a bolygó színéről – állítja a szövetség.


Az igazságos megállapodásért tüntettek

Koppenhágában hétfőig 1243 személyt állítottak elő, akik a klímakonferencia kapcsán rendezett demonstrációkon vettek részt. Több mint hatszázan bírósághoz fordulnak a rendőrségi eljárás miatt. Hétfőn este a rendőrség könnygázat használt a tömegoszlatás során.

A Climate Justice Action (akció az éghajlati igazságosságért – CJA) elnevezésű hálózat felhívására nagyjából háromezren gyűltek össze hétfőn délután a dán főváros központjában. A rohamrendőrök azért oszlatták fel a tömeget, mert tüntetők kiszakítottak a talapzatából egy földgömböt, amelyet a konferencia alkalmából helyeztek el a belvárosban, és a hatalmas golyót elkezdték görgetni a parlament épülete előtti téren – közölte egy hatósági szóvivő.

A konferencia idejére a dán parlament emelte a közrend elleni bűncselekmények büntetési tételeit, és kibővítette a rendőrség jogait. A szigorított szabályok alapján a dán rendőrség "megelőző jelleggel" bárkit őrizetbe vehet 12 órára.

Szombaton egy tömegdemonstráción közel ezer embert állítottak elő. Másnap, miután legtöbbjüket szabadlábra helyezték, a rendőrség pedig hivatalosan bocsánatot kért, amiért az őrizetbe vett tüntetőknek órákig megbilincselve kellett ülniük a fagyos földön. A dán ügyvédek szövetsége szerint az észak-európai ország jogtörténetében példa nélküli szigorítások veszélyeztetik a jogállamot.

Forrás: MTI/AP/dpa/Reuters, BBC

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS