K. M.2009. augusztus 22. 14:40, utolsó frissítés: 2009. augusztus 24. 09:28
Eltanácsolta a szlovák diplomácia Sólyom Lászlót. A magyar köztársaság elnöke példátlannak és kimenthetetlennek nevezte a lépést.
Megvonta pénteken Szlovákia Sólyom László köztársasági elnöktől az engedélyt, hogy beléphessen az országba. A lépést a köztársasági elnök példátlannak, a két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlannak és kimenthetetlennek nevezte. A magyar államfő Révkomáromban vett volna részt az augusztus 20-i ünnepségek alkalmával egy Szent István-szoboravatáson, amelyre ünnepi beszéddel készült.
Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken délután, egy rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be a pozsonyi döntést, miután tanácskozott Robert Kalinák belügyminiszterrel és Ján Packa országos rendőrkapitánnyal. Az erről szóló diplomáciai jegyzéket átadták Magyarország pozsonyi nagykövetségének. Sólyom László a határátkelőtől az Erzsébet hídon
gyalog ment el a határig,
és magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák külügyminisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent a részvétele az ünnepségen.
A kormányszóvivői iroda reagálása szerint a Magyar Köztársaság Kormánya a szlovák kormányzati döntést "megalapozatlannak, indoklását pedig sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartja."
A közlemény felidézi a tervezett látogatással kapcsolatos korábbi történéseket, ezen belül azt is, hogy Sólyom László köztársasági elnök június végén tájékoztatta a budapesti szlovák nagykövetet a tervezett révkomáromi látogatásról.
A látogatás előkészítése az ilyenkor szokásos módon megtörtént, ebben részt vettek a szlovák illetékes szervek (Elnöki Hivatal, Külügyminisztérium, rendőrség, biztonsági szolgálatok) képviselői is. Az említettek semmilyen kifogást nem jeleztek akkor sem, amikor mindkét ország szakembereinek a részvételével augusztus 18-án megtörtént az ünnepség helyszínének közös megtekintése - áll a közleményben.
Balázs Péter külügyminiszter szintén példátlannak nevezte az esetet. Az MTI-nek nyilatkozva közölte: a magyar Külügyminisztérium
tájékoztatni akarja a szélesebb nemzetközi közvéleményt
és az Európai Unió (EU) tagállamait arról, hogy Szlovákia pénteken megvonta Sólyom László köztársasági elnöktől az engedélyt, hogy beléphessen az országba. Hozzátette: később berendelik a Külügyminisztériumba a szlovák nagykövetet is.
Kijelentette, hogy a szlovák fél lépése ellentétes az EU szellemével, betűjével és rendelkezéseivel, miközben véleménye szerint „nem áll meg a lábán” az, amire a szlovák Külügyminisztérium a jegyzékében hivatkozott.
Elmondta azt is, hogy az eset miatt tettek egy nyilatkozatot és kezdeményezte az Országgyűlés külügyi bizottságának összehívását, amelyre várhatóan szeptember elején kerül sor.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke közölte: kezdeményezi, hogy a bizottság hallgassa meg a külügyminisztert.
A bizottsági elnök álláspontja szerint a pénteki esemény egy hosszú folyamatnak a végkifejlete, ami arról szól, hogy kormányzati rangra emelkedett az elmúlt három esztendőben a magyarellenesség, aminek a legfőbb oka az, hogy egy szélsőséges pártot emelt a kormánykoalícióba Robert Fico miniszterelnök. Hozzátette: ebben a helyzetben a nemzetközi közösségé a feladat, hogy megtalálja a megoldást arra, hogyan térítheti vissza Szlovákiát a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásának útjára.
Az MSZP álláspontja szerint a szlovák fél döntésével nem az európai szokásokat követte. "Amikor ilyen feszült két ország kapcsolata, jó döntést hozni csak a józan észre és az európai normákra hallgatva lehet. Egy nehéz helyzetben is az a követelmény, hogy egy lépés ne fokozza a feszültséget, hanem a két nemzet kapcsolatát fejlessze. A szlovák fél mostani döntésével nem ezt a szempontot és nem az európai szokásokat követte" - áll Kozma Józsefnek, az Országgyűlés külügyi bizottsága MSZP-s alelnökének a közleményében.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök kitiltotta Sólyom László köztársasági elnököt a Szlovák Köztársaság területéről; a KDNP szerint szükséges a magyar parlamenti pártok és az Európai Unió közös fellépése az eset kapcsán - közölte Halász Zsuzsa szóvivő. A KDNP szerint az eljárás nemcsak az Európai Unió szellemével, hanem
jogszabályaival is ellentétes.
Tőkés László európai parlamenti képviselő az európai törvényhozói testület elé kívánja vinni a magyar köztársasági elnök szlovákiai útjának az ügyét. Közölte: példa nélküli az Európai Unió történetében az, ami két tagország, Magyarország és Szlovákia között történt. Szerinte a szlovák kormány a szabad kapcsolattartás elemi szabályait rúgta fel, amikor nemkívánatos személynek nyilvánította Sólyom Lászlót.
A magyar Köztársasági Elnöki Hivatal pénteken délben még azt közölte, hogy az államfő programjában változás nincs, délután részt vesz és beszédet mond Révkomáromban a szoboravatásán. Az elnök diplomáciai csatornákon fordult szlovák partneréhez, Ivan Gasparovichoz, és jelezte: fenntartja részvételi szándékát a komáromi szoboravatón.
Budai Bernadett kormányszóvivő közölte, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök pénteken délelőtt telefonon egyeztetett Robert Fico szlovák kormányfővel a látogatás kapcsán, s a szlovák kormányfő biztosította Bajnait, hogy gondoskodnak a magyar államfő és a rendezvény biztonságáról.
Robert Fico egy péntek esti tévéinterjúban kifejtette: a pozsonyi magyar nagykövetség
csak augusztus 13-án közölte levélben
a szlovák külüggyel, hogy Sólyom augusztus 21-én részt vesz Szent István szobrának felavatásán Révkomáromban. Részletesebb információkat állítólag csak kedden szereztek, amikor egy magyar küldöttség Révkomáromban járt, hogy előkészítse a látogatást. Hasonló nyilatkozatot tett Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter is. Mindketten arra a felvetésre reagáltak, miért tiltakozott a látogatás ellen a szlovák fél csak az utolsó két-három napban.
A szoboravatásra összegyűlt mintegy két-három ezer személy nagy felháborodással, hangos felzúdulással és erős füttykoncerttel fogadta pénteken este Sólyom távolmaradásának hírét. A szlovák-magyar együttműködésre és a megbékélésre bíztató felszólításokat, amelyek az ünnepi szónokok beszédeiben hangzottak el, az emberek azonban tapssal fogadták.
A döntően magyarul beszélő közönség mellett az ünnepség elején megjelent több, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) pólóját viselő egyén, valamint a Szlovák Nemzeti Egység képviselői is. A csoport tagjai szlovák zászlókat, valamint SNS-es pártlobogókat és különféle transzparenseket lengettek.
"Magyarország 1918-ban megszűnt", "Sólyom, menj haza", "Elég volt a megszállásból és a beavatkozásból", vagy "A mi első nagy királyunk Rastislav volt" feliratú transzparenseket lehetett látni a kezükben. Később a csoport tagjai szétszéledtek, és az apróbb szóváltásokon kívül semmiféle incidensre nem került sor. A SITA pozsonyi hírügynökség szerint egy fiatalember magyar zászlóval és a Magyar Gárda öltözékében volt jelen az ünnepségen.
A szobor felavatásán jelen volt Heizer Antal, Magyarország pozsonyi nagykövete is, aki az elnök kérésére felolvasta Sólyom László előre előkészített beszédét. Részt vettek az ünnepségen továbbá a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd-Most párt képviselői is, egyebek között Csáky Pál, Duray Miklós, Szigeti László, Simon Zsolt és Bastrnák Tibor, aki a város polgármestere.
A Szent István-szobor felállítását a Jókai egyesület kezdeményezte. A mintegy 25 tonnás bronzszobor életnagyságban ábrázolja Istvánt, s magassága az alapzatul szolgáló hatalmas kőtömbbel együtt meghaladja majd a nyolc métert. Magyarország első királyát lován ülve, korhű öltözékben, koronázási palástban jeleníti meg. Fején ott van a Szent Korona, kezében pedig zászlós dárda, amelyen az apostoli kereszt és a hármas halom látható. A szobor környékét parkosítják, kikövezik, s éjjel díszkivilágítást is kap.